Aranyos óriás!

Bár hazánkban nem honos ez a nagy fülű, ormányos óriás, mégis barátságos tekintete és bájos külseje miatt szinte nincs olyan ember, aki ne szeretné az elefántokat. Ettől függetlenül persze sokan láthattatok már elefántot állatkertekben vagy vadas parkokban. Mindig nagy népszerűségnek örvendtek ezek az állatok, melyek bár hatalmasak, mégsem tölti félelemmel az embert a látványuk.
Közkedvelt szereplői rajzfilmeknek is vagy akár filmeknek, reklámoknak, mert megnyerő a külsejük és mert van valami huncutság az pofijukon. Elefánt is többféle létezik természetesen, mi most az afrikai rokonát céloztuk meg Okoskodó rovatunk témájául.

Ő a legnagyobb és a legerősebb szárazföldi emlősállat. Egyik különleges ismertetőjele a hosszú ormánya. De vajon mire jó ez az érdekes nyúlvány a szája felett? Nem is gondolnánk, milyen sok feladatot lát el! Ezzel lélegzik, szagol, iszik és még élelem gyűjtéséhez is az ormányát használja. Másik fő jellegzetessége, mellyel csak ő rendelkezik, nem más, mint a hatalmas fülei. Bizony ennek is van külön feladata, hiszen ezzel legyezi magát. Végül két agyarát is meg kell említenünk, melyek meghosszabbodott metszőfogak. Az afrikai elefánt Afrika szinte minden részén megtalálható a Szaharától délre, csupán az az egyetlen kikötése, hogy legyen a közelben ivóvízforrás és fürdőhely.

Képzeljétek el, hogy ez a kedves óriás annyira kötődik a családjához, hogy ha egy közülük elpusztul, akkor a többiek valósággal eltemetik. Ezt úgy teszik, hogy faágakkal betakarják meghalt társukat. Imádnak fürdeni, viszont ezt a cselekedetüket meglehetősen sajátosan hajtják végre. Addig még rendben is van, hogy élvezettel lubickolnak a tavakban vagy folyókban, de miután végeztek a fürdéssel, homokkal vagy száraz földdel beszórják magukat. Akkor mire jó az egész? Hiszen így újra koszosak lesznek. Azonban ennek is, mint minden másnak, nyomós oka van. A vastag porréteg ugyanis megvédi őket a különféle rovarok élősködésétől. Egymással úgy kommunikálnak, hogy morgó hangot adnak ki, ha pedig figyelmeztetni akarják egymást a veszélyre, azt úgy teszik, hogy hirtelen, nagyon váratlanul elhallgatnak, úgy is mondhatnám, hogy elnémulnak. Ez a néma csend mindent elárul számukra.

Nincs sok foguk, ami van, az is az élelem felőrlésére szolgál, melyet főként növényfélék tesznek ki. Ha véletlenül úgy alakul, hogy egy szegény elefánt elveszíti a fogait, akkor biztosan éhen hal. Erre leginkább az öregedéskor kerül sor, mely nagyjából 70 éves kora körül következik be.
És most nagyon figyelj! Hihetetlen étvágyuk van ezeknek az afrikai ormányosoknak, naponta képesek akár 225 kg növényt elfogyasztani, ha pedig sokat esznek, elképzelheted, hogy ezt le is kell öblíteniük valamivel. Alig hiszi el az ember, hogy míg nekünk körülbelül napi 2 liter folyadékra van szükségünk, addig az afrikai elefánt ennek majdnem hetvenszeresét, azaz 136 liter vizet is meg tud inni egy nap.

Végezetül lássunk néhány érdekességet! Ha már magunkhoz hasonlítottuk őket, folytassuk picit ezt a megközelítést. Az elefánt gyorsabban fut az embernél és órákon keresztül képes 8-9 km/órás sebességgel futni anélkül, hogy egy percre is megpihenne. Ha szárazság van, akkor az agyarával és a lábával addig túrja a folyómedret, míg vizet nem varázsol a felszínre. A legnagyobb elefántagyar, amit találtak, meghaladta a három métert. Te jó ég, mekkora lehetett a tulajdonosa! Sajnos szomorú tény, hogy ezt a kedves állatfajtát ma már a kihalás fenyegeti, ezért tilos is rá vadászni. Az agyara viszont nagyon értékes és az orvvadászok mit sem törődnek a tilalommal. Ellenük pedig nem sokat lehet tenni.